Mi az egyipari robot?
"Robot"egy olyan kulcsszó, amelynek jelentése sokféle, és nagyon ingadozik. Különféle objektumok kapcsolódnak hozzá, például humanoid gépek vagy nagy gépek, amelyekbe az emberek belépnek és manipulálják őket.
A robotok először Karel Chapek darabjaiban fogantak meg a 20. század elején, majd számos műben ábrázolták őket, és az erről a névről elnevezett termékek is megjelentek.
Ebben az összefüggésben a robotokat ma sokrétűnek tekintik, de az ipari robotokat számos iparágban használják életünk támogatására.
Az autó- és autóalkatrész-ipar, valamint a gép- és fémipar mellett az ipari robotokat ma már egyre gyakrabban használják különféle iparágakban, beleértve a félvezetőgyártást és a logisztikát is.
Ha az ipari robotokat a szerepek szemszögéből definiáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy olyan gépekről van szó, amelyek segítik az ipari termelékenység javítását, mert elsősorban nehéz munkát, nehéz munkát, precíz ismétlést igénylő munkát végeznek, nem pedig embereket.
TörténeteIpari robotok
Az Egyesült Államokban az 1960-as évek elején megszületett az első kereskedelmi ipari robot.
Az 1960-as évek második felében a gyors növekedés időszakában élő Japánba vezették be, a robotok hazai gyártására és kereskedelmi forgalomba hozatalára irányuló kezdeményezések az 1970-es években kezdődtek.
Ezt követően az 1973-as és 1979-es két olajsokk következtében az árak emelkedtek, és megerősödött a termelési költségek csökkentésének lendülete, ami az egész iparágat áthatja.
1980-ban a robotok rohamosan terjedtek, és állítólag ez az év, amikor a robotok népszerűvé váltak.
A robotok korai használatának célja az volt, hogy felváltsa az igényes műveleteket a gyártásban, de a robotoknak megvannak a folyamatos működés és a pontos ismétlődő műveletek előnyei is, így manapság egyre szélesebb körben alkalmazzák az ipari termelékenység javítására. Az alkalmazási terület nem csak a gyártási folyamatokban bővül, hanem számos területen, beleértve a szállítást és a logisztikát is.
A robotok konfigurálása
Az ipari robotok mechanizmusa hasonló az emberi testhez, mivel nem embereket, hanem munkát végeznek.
Például, amikor egy személy mozgatja a kezét, az agyából az idegein keresztül továbbítja a parancsokat, és mozgatja a kar izmait, hogy mozgassa a karját.
Egy ipari robotnak van egy karjaként és izmaiként működő mechanizmusa, valamint egy vezérlője, amely agyként működik.
Mechanikai rész
A robot egy mechanikus egység. A robot többféle hordozható súlyban kapható, és a feladatnak megfelelően használható.
Ezen túlmenően a robotnak több ízülete van (az úgynevezett ízületek), amelyeket linkek kötnek össze.
Vezérlő egység
A robotvezérlő megfelel a vezérlőnek.
A robotvezérlő a tárolt program szerint számításokat végez, és ez alapján ad ki utasításokat a szervomotornak a robot irányítására.
A robotvezérlő egy oktató függőhöz csatlakozik, amely interfészként szolgál az emberekkel való kommunikációhoz, valamint egy kezelődobozhoz, amely start és stop gombokkal, vészkapcsolókkal stb.
A robot egy vezérlőkábellel csatlakozik a robotvezérlőhöz, amely a robot mozgatásához szükséges energiát és a robotvezérlőtől érkező jeleket továbbítja.
A robot és a robotvezérlő lehetővé teszi a memóriamozgású kar szabad mozgását az utasításoknak megfelelően, de az alkalmazásnak megfelelően perifériás eszközöket is csatlakoztatnak, hogy konkrét munkát végezzenek.
A munkától függően különféle robotrögzítő eszközök vannak, amelyeket összefoglaló néven végeffektoroknak (szerszámoknak) neveznek, amelyek a robot csúcsán található mechanikus interfésznek nevezett rögzítőportra vannak felszerelve.
Ráadásul a szükséges perifériás eszközök kombinálásával a kívánt alkalmazás robotjává válik.
※ Például az ívhegesztésnél a hegesztőpisztolyt végberendezésként használják, a hegesztő tápegységet és adagolóeszközt pedig a robottal együtt perifériás berendezésként használják.
Ezenkívül az érzékelők felismerő egységként is használhatók a robotok számára a környező környezet felismerésére. Úgy működik, mint az ember szeme (látás) és bőre (érintés).
Az objektum információit az érzékelőn keresztül kapjuk meg és dolgozzuk fel, és ezen információk segítségével a robot mozgása a tárgy állapotának megfelelően vezérelhető.
Robot mechanizmus
Ha egy ipari robot manipulátorát mechanizmus szerint osztályozzuk, akkor nagyjából négy típusra osztjuk.
1 derékszögű robot
A karokat fordítócsuklók hajtják, aminek az előnyei a nagy merevség és nagy pontosság. Másrészt az a hátránya, hogy a szerszám működési tartománya szűk a földelési felülethez képest.
2 hengeres robot
Az első kart egy forgócsukló hajtja. Könnyebb biztosítani a mozgási tartományt, mint egy téglalap alakú koordináta robotnál.
3 Polar Robot
Az első és a második kart egy forgócsukló hajtja. A módszer előnye, hogy könnyebben biztosítható a mozgási tartomány, mint egy hengeres koordinátarobottal. A pozíció kiszámítása azonban bonyolultabbá válik.
4 Csuklós robot
Az a robot, amelyben minden karját forgócsuklók hajtják, nagyon nagy mozgási tartományban mozog az alapsíkhoz képest.
Bár a művelet összetettsége hátrány, az elektronikai alkatrészek kifinomultsága lehetővé tette az összetett műveletek nagy sebességű feldolgozását, így az ipari robotok fő áramvonalává vált.
Egyébként a legtöbb csuklós robot típusú ipari robotnak hat forgástengelye van. A pozíció és a testtartás ugyanis hat szabadságfok megadásával tetszőlegesen meghatározható.
Egyes esetekben a munkadarab alakjától függően nehéz fenntartani a 6 tengelyes pozíciót. (Például ha csomagolásra van szükség)
Hogy megbirkózzunk ezzel a helyzettel, egy további tengellyel bővítettük a 7 tengelyes robotkínálatunkat, és növeltük a hozzáállástűrést.
Feladás időpontja: 2025.02.25
